Életjel

Az elmúlt években íróként visszavonultam a nyilvánosságtól, és új művekkel sem jelentkeztem, de a háttérben a társaimmal együtt sokat dolgoztam az egyesületért. Jelenleg is a negyedik regényíró képzés zajlik. A jövő héten már a harmadik szintre lépünk át azokkal a résztvevőkkel, akik továbbjutnak, ezen kívül még az előző szeminárium egyik nyertes művének szerkesztésén is dolgozom.

Az elmúlt hetekben többen érdeklődtetek, régi és új barátok, ismerősök, olvasók, hogy mi történik velem mostanában, miért tűntem el, és mikor jelenik meg új művem. Mindenkinek válaszoltam, de nyilvánosan is leírom, hátha még valakit érdekel.
.

Ahogy fentebb is jeleztem, csak mint író tűntem el, vagy legalábbis nem nyüzsgök annyit, mint régebben. Fent vagyok a világhálón, és időnként megnyilvánulok egyszerű, mezei polgárként.

Sokan tudják rólam, hogy az egyesületi munkám mellett a fekvőbeteg édesanyámat ápolom itthon, emellett a kertünkben dolgozom a gyümölcsfáimmal, szőlőimmel. Felépítettem egy kutyapalotát, előtte a kutyaudvart kerítéssel, szőlőlugasokat, teraszt, fólia sátrat, kerítéseket, ajtókat stb. Kifejezetten élveztem ezeket a munkákat, de az agyam mindig előbbre járt, mint a testem, és bizony fizikailag nagyon megterhelő volt. A környezet szépítésének meg is lett a következménye, vagy jobban mondva az ára, ugyanis tropára ment a csípőm, de annyira, hogy nincs más megoldás, csípőprotézist kell kapnom. Ahogy Petra lányom a Terminátorra utalva tökéletesen jól jellemezte, én leszek az élő szövet a belső fémvázon.

Mostantól a koromnak és a női nememnek megfelelően élek. Senki se aggódjon, nem fogok kötögetni, hímezni és keresztrejtvényeket fejtegetni, de a megterhelő fizikai munkákat elkerülöm.
.

Munkáim

Hónapok óta nehezen járok, az elmúlt hetekben pedig időnként már sehogy, a fájdalom eléggé lecsap, fájdalomcsillapítókon élek. Arra viszont jó volt ez az időszak, hogy le kellett ülnöm a fenekemre (már amikor ülni tudtam) és a szerkesztési munkáim mellett végre be tudtam fejezni a négy megkezdett regényem közül az egyiket, a Kelepce című krimit. Ezzel a sci-fi és a fantasy mellé a krimi is felkerült a repertoáromba.

Imádtam írni.

Még egyik művem sem váltott ki belőlem akkora lelkesedést, mint ez, és ennek talán az is oka, hogy tíz éve nem írtam regényt. De meg is fordíthatom a dolgot, nyilván nem véletlen, hogy tíz éve nem írtam regényt, egyszerűen nem voltam felkészülve rá. Most azonban volt még egy erős motivációm is. Ha Isten is úgy akarja, idén májusban kerek évfordulót ünneplek, elérem a 60. évemet, amiért nagyon hálás vagyok. A regényt szülinapi meglepetésnek szántam magamnak, de lebuktam, mert nem tudtam eltitkolni magam előtt. ?
.

A regényt az egyesületünk fogja kiadni nyomtatott és majd e-könyves formátumban is Ripp Gábor szerkesztésével (senki másra nem bíznám) és az én borítómmal. A borítótervet már el is készítettem.

Pontos dátumot még nem tudok a megjelenésre, mert előbb még túl kell jutnom a műtéten és a rehabilitáción, és fogalmam sincs, mindez mikor és hogyan fog történni (talán februárban vagy márciusban), de várhatóan április közepe-vége lehet a megjelenési dátum. Előtte még az előző szemináriumos regény is megjelenik e-könyvben.

Még ebben az évben szeretném befejezni a három megkezdett regényem közül még valamelyiket, de még nem tudtam eldönteni, hogy melyiket: a krimit, a fantasyt vagy a pszichothrillert.
.

Mihelyt meglesz a műtétem időpontja, a Kelepce promóját is meg tudom szervezni, és akkor időben előjövök minden fontos információval.

Addig is bemutatom a borító tervezetét, ami természetesen picit változhat, de az alapkoncepció marad.

.