A Trivium Egyesület 2022 októberében 5. alkalommal indítja a Hogyan írjunk regényt? elnevezésű 6 hónapig tartó online regényíró képzését, amelyre felvételi novellapályázaton való indulással lehet jelentkezni. A képzéssel kapcsolatos fontosabb információkat rövid videóban összefoglalva adjuk közre.
Kategória: Írástechnika
Összefoglaló a Trivium Egyesület Szemináriuma online regényíró képzéséről
A felvételiről
2021 októberében negyedik alkalommal indítottuk el, és 2022 március végén zártuk le a Trivium Egyesület Szemináriuma Hogyan írjunk regényt? elnevezésű féléves, online regényíró képzését. Mivel az első három képzésre túljelentkezés volt, a negyedikre is meghirdettük a szűrőként is működő felvételi novellapályázatot szabadon választott témában, konkrét feltételek nélkül, de az elbírálás részét képezte, hogy a jelentkező miként formázza a szöveget.

Talán veled is megtörtént már, hogy képtelen voltál követni annak a gondolatmenetét, akivel beszélgettél. A vezérszálról folyton mellékszálra tért, onnan még szerteágazóbb pókfonalakra tévedt. Te pedig – mivel udvarias ember vagy – bólogattál, mosolyogtál, közben legszívesebben befejezted volna a beszélgetést. A beszélgetőtárs jobb esetben visszatalált az eredeti szálra, rosszabb esetben annyira összezavarodott, hogy saját magát is untatni kezdte. Nos, valahogy így jár az az olvasó is, aki szerteágazó mellékszálak tömkelegébe bonyolódott történetet olvas. Egy idő után elveszíti a türelmét, és félredobja a könyvet.

A kezdő írók (és a nem kezdők is) előszeretettel használnak képeket ihletgyűjtéshez. Manapság elég beírni bármilyen szót a keresőkbe, és azonnal kiadnak egy halom képet, sőt ha csak pár betűt írunk, még találgatni is kezdenek, hogy kipuhatolják, mit is szeretnénk látni. Nekünk aztán más dolgunk sincs, mint kiválasztani azt, amelyik leginkább „megfog”, megihlet, fellelkesít, és elrepít egy képzeletbeli világba, hogy az ott történteket leírjuk.

Induljunk ki abból, hogy nem vagy abszolút kezdő, tehát szörfölgettél már annyit a világhálón, hogy legyen némi fogalmad az írásról. Találhattál számtalan oldalt, ahol tanácsokat osztogatnak, beépülhettél írói közösségekbe, esetleg indulhattál pályázatokon, és magadba szívhattál annyi tudást, amivel talán a William Patersonon oktathatnál kreatív írást. Tehát minden fontos tudás a buksidban van, mégsem tudsz összehozni egy épkézláb regényt, és fogalmad sincs, hogy miért. Én nem foglak azzal untatni, hogy százegyedikként elmagyarázzam a regényírás fogásait, és megpróbáljam megértetni veled, hogy a stílusod érdektelen, a nézőpontod zavaros, a cselekményvezetésed unalmas, nem rendelkezel dramaturgiai és/vagy logikai ívvel, a szereplőid a ködbe vesznek, és annyi bennük az élet és a dinamika, mint egy darab megszáradt sajtban. Mindezt nem fogom elmagyarázni neked, mert ezek megtanulható fogások, bárhol felszedegetheted a megfelelő infókat, ha eléggé figyelmes és kitartó vagy.

Szeretnék valami nagyot alkotni, amivel a gondolataimat kifejezhetem, és átadhatom másoknak, hátha átérezhetik, amit én. Szeretném, ha ők is örülni tudnának azoknak a gyönyörű képeknek, amiket én látok, és velem együtt örülnének a főhősöm zsenijének és ellenállhatatlan bájának. Felnéznének rá, izgulnának érte, amikor veszélyben van, és titokban arról ábrándoznának, hogy egy szép napon olyanokká válnak mint ő. De nem megy. Akárhogy igyekszem, akármennyire is vizualizálom a sikert, csak nem akar jönni.