A következő hullám, amely átcsapott felette, ledöntötte a lábáról. Ha nem lett volna dereka köré csavarva a vastag kötél, már régen valahol a zavaros hullámok között hánykolódna tehetetlenül.
Miközben az óceán egyre vadabbul dobálta gyilkos tajtékjain a cseppnyi hajót, Oneda Nei Neida roppant büszke volt önnön temérdek eszére, az előrelátására, ami életben tartotta ebben az átkozott, soha véget nem érő viharban. A többiek az ostoba kapitánnyal együtt már mind elpusztultak. Belevesztek az óceánba, vagy agyonütötte őket valamelyik leszakadó vitorlarúd. Ám ő idejekorán hozzákötözte magát a főárbochoz, és lám, eddig nem fogott rajta sem szél, sem hullám, semmilyen erő nem bizonyult hatalmasabbnak nála.
Kezdet és vég
Talán egy évezred is eltelt azóta, hogy elindult az úton. Mialatt bejárta az Univerzumot, csillagtűz hevítette szívét, óceánok smaragd vize Tovább...
Sinive, a harc örököse
A gyerekek körben a falak mellett ücsörögtek. A legtöbbjük már tízes éveit taposta, de volt köztük olyan aprócska is, aki Tovább...
A Hold Könnye
Percek óta figyelem a szemben térdeplő embert, ahogy a földre terített, szakadozott térkép fölé hajol. Nem látok a fejébe, így Tovább...
