Regények, novellák, írástechnika, fantasy, sci-fi, krimi

Hónap: 2022 december

Visszapillantó a 2022-es évre

Kedves Barátom!

Ha érdekel, hogy mi történt velem 2022-ben, olvasd el a (talán) nem túl hosszú visszaemlékezésem!

Az idei évben az életemben a jók voltak többségben, és ezért hálás vagyok Istennek és jó néhány embernek ezen a Földön. Az a néhány rossz, ami valahogy mégis besodródott a jók közé, szóra sem érdemes.

Az év elejére átcsúszott a Kelepce című krimiregényem írása, január elsején valahol a történet közepetáján jártam.

A február 22-re kapott csípőprotézis műtétem a covid járvány miatt átcsúszott márciusra, ami okozott némi bosszúságot, de semmit sem tehettem, várnom kellett. Addigra már erősen sántítva jártam, a fájdalomtól estére már lábra is alig tudtam állni.

Március 18-án a Honvéd kórházban megtörtént a műtét, ami igazán jól sikerült, hálásan köszönöm Dr. Batyalik István főorvosnak, a teljes orvosi és ápoló stábnak! A műtét után elkezdődött a rehabilitációm, ami szintén jól sikerült, a következő hetekben-hónapokban szépen javultam, teljesen megváltozott az életem. Végre ismét fájdalom nélkül, normálisan járhattam. Hálásan köszönöm a sok segítséget, amit a lányaimtól, Petrától és Rékától ezen időszak alatt kaptam, nélkülük nem sikerült volna! Hálásan köszönöm a mentális segítséget is, amit az édesanyámtól kaptam, mert bár ő ágyhoz kötött, és évek óta én ápolom őt, mégis ő tartotta bennem a lelket a nehéz időszak alatt!

Áprilisban megjelent a Kelepce e-könyves formátumban, és ez fontos mérföldkő volt nekem, mert előtte tíz évig mindössze két novellát írtam, regényt nem, és azt hittem, már nem is tudok. De az írás fantasztikusan jól esett, minden percét nagyon élveztem, a regény olyan lett, amilyennek akartam. Hálásan köszönöm Ripp Gábornak, jóbarátomnak és szerkesztőmnek a sok segítséget, amivel hozzájárult a regény megjelenéséhez!

Május 7-én betöltöttem a 60. évemet, ami szintén fontos mérföldkő nekem, mert mentálisan megálltam valahol a harmincas éveimben, de fizikailag időnként 100 évesnek érzem magam. Felfoghatatlanul gyorsan rohan az idő, alig értem, hogy a fenében lettem hipp-hopp 60 éves. De valójában ezért is hálás vagyok Istennek, mert én megérhettem ezt a kort, míg nagyon sokaknak sajnos nem sikerül.

A nyár gyorsan elszaladt, a kertem idén nem lett valami szép, a gyógyulgatás alatt a kerti munkát még nehezen bírtam, elmaradt a fák metszése, permetezése, a szőlőlugasaimmal is alig bírtam, de magammal sem bírtam, és azért barkácsolgattam kicsit.

Az egyesület működésében nyáron szünet volt, de közben elkészítettem néhány videót a blogbejegyzéseimből. Aki hallani akarja a hangomat és hogy miket beszélek összevissza, hallgassa meg őket a YouTube-on! Ha nem kíváncsi rám, csak szövegemre, elolvashatja ezeket a honlapomon is „Az írásról” menüpont alatt.

Az egyesületben ősszel elindult az online regényíró képzés, és meghirdettünk egy sci-fi novellapályázatot is. Ez utóbbi pontozása lassan a végére ér, nagyjából két hét múlva eredményt hirdetünk.

Ősszel nekifogtam a már évekkel ezelőtt megkezdett, és negyedéig megírt sci-fi regényem, a Lien írásának, és októberre be is fejeztem. Az érzés ugyanaz volt, mint a Kelepce írása során, határtalan öröm és békesség, a történet épp olyan lett, amilyennek akartam. Elnézést kérek mindenkitől, de írás közben sosem gondolok az olvasóra, nem próbálok megfelelni neki, a történetet úgy írom, ahogy én akarom, aztán vagy tetszik az olvasónak, vagy nem. Én mindig a lelkemből írok, sosem hajtok/hajtottam a népszerűségre. Ha csak egy embernek tetszik, amit a képzeletem létrehoz, már megérte. Hálás vagyok Istennek, hogy képes vagyok gondolkodni, írni, képes vagyok felismerni a hibáimat, és szívfájdalom nélkül javítani azokat. És hálás vagyok Ripp Gábornak, mert idén ismét gatyába kellett ráznia egy művemet. Nem lehetett könnyű neki. 😊

A Lien című military sci-fi regényem november közepén e-könyvben megjelent.

Egy-két kivételtől eltekintve általában én készítem az egyesületben megjelent művek könyvborítóit és címlapjait. Idén öt címlapot készítettem: Kovács Liliána A pokoli múlt angyala, Orbán Erika Eltörölve, Pető Zoltán Szepessy gróf különös esete és egyéb misztikus történetek című könyvekét, valamint a Kelepce és a Lien című regényeimét. Hamarosan nekikezdek a tavalyi szemináriumos győztes, Rohoska István könyvborítójának.

Hálás vagyok azoknak az olvasóimnak, akik elfogadták a felkérésemet, idejüket és energiájukat adva elolvasták valamelyik vagy minkét idei regényemet, és értékelést írtak róluk. Hálás vagyok azoknak is, akik kérés nélkül csupán kíváncsiságból olvastak és értékeltek, és még azoknak is, akik bár elfogadták az ingyenes példányokat, elvállalták, hogy olvasnak és véleményeznek, végül átvertek, nem olvastak és nem írtak véleményt, vagy írtak vélemény, de úgy, hogy nem is olvastak (ilyen is akadt). Nem haragszom. Általuk újfajta tapasztalatot szereztem, ami a jövőre nézve igen erősen előremutató. 😉

Jövőre két regényt tervezek megírni. Az elsőt (egy urban fantasy-misztikus thriller történetet) már elkezdtem írni, a másodikat (egy krimit) a második félévre időzítem.

Az egyesületi tevékenységünk jövőre (részben) változni fog. Még nem tudom, mennyire, januárban elnökségi találkozónk lesz Fazekas Beával és Ripp Gáborral.

Kedves Barátom, ha volt elég türelmed és kíváncsiságod, és e bejegyzés olvasásában eljutottál idáig, szeretném neked is kifejezni a hálámat! Az év utolsó napján, 31-én szeretnélek megajándékozni téged. Ha eddig valamiért nem állt módodban olvasni tőlem, de érdekelnek a történeteim, és írsz nekem az everigel@gmail.com e-mail-címemre, az általad kiválasztott e-könyves regényem közül kettőt ajándékba elküldök neked, és csak annyit kérek cserébe, hogy ha lesz kedved, e-mailben majd írd meg nekem pár mondattal, hogy mennyire tetszett, vagy nem tetszett a regény! Minden olvasói visszajelzés fontos nekem, hogy a következő regényeim még jobbak legyenek. Az ajánlatom mindössze egyetlen napig él, 2022. december 31-én éjfélig. A műveket a honlapomon (https://everigel.hu) a „Regények” menüpont alatt találod.

A műveim egyébként a következő webshopokban vásárolhatók meg: eKönyv Magyarország, diBook, Bookline, Libri, Álomgyár, Book24, Apple, iBooks, Google Play, Kobo, Publishdrive, Trivium Webshop.

Egészségben, boldogságban, sikerekben gazdag boldog új évet kívánok neked és minden szerettednek!

Megjelent a Lien
Megjelent a Lien

Megjelent a Lien című military science fiction regényem e-könyves (epub, mobi) formátumban. Kapható a Trivium Webshopban 20%-os kedvezménnyel, továbbá megvásárolható Tovább...

Hogyan készült a Kelepce?
Alaska Range

. A legújabb regényemmel kapcsolatban ezeket a kérdéseket kaptam: . Miért éppen krimi? Mi a célom a regénnyel? Miért éppen Tovább...

Karácsonyi ajándékok
Karácsonyi ajándékok

A 2022-ben írt regényeim december 23-ig 20% kedvezménnyel vásárolhatók meg a Trivium Webshopban több más, az egyesület által kiadott regénnyel Tovább...

A Társalkodónő – A klasszikus stílus
A Társalkodónő – A klasszikus stílus

Évek óta nem tudtam tisztán csak az élményéért könyvet olvasni, sajnos elvesztettem ezen képességemet a szerkesztési és írásoktatási tevékenységeim következményeként. Tovább...

Jelek

A minap láttam egy videót, amiben egy hölgy az életében tapasztalt angyali segítségről, avagy az isteni jelenlétről beszélt, és ez mélyen megérintett, mert eszembe juttatta a saját életemben megtapasztaltakat. Sokszor kaptam jelet, de ezekre először nem figyeltem fel, csak később eszméltem rá, illetve sok olyan megmagyarázhatatlan esemény történt velem, körülöttem, aminek fontossága szintén csak később tudatosult bennem. Ma már folyamatosan figyelek, és így élem az életemet. A sok esemény közül most csak kettőt mesélek el.

 

1998 nyarán a válásom után először készültünk nyaralni menni a gyerekekkel. Az akkori munkahelyem, a SOTE balatonvilágosi üdülőjében biztosítottak nekünk helyet. Szörnyű időszakon voltunk túl, igazán ránk fért a kikapcsolódás, és a gyerekek egyébként sem voltak még a Balatonnál. A Déli pályaudvaron a pénztárban előre megvettem a jegyeket, majd elindultam vissza a metróhoz. Ekkor egy hang azt súgta, hogy kérdezzek rá még egyszer a vonatindulásra, biztos, ami biztos. Beálltam az információ előtti hosszú sorba azzal a tudattal, hogy így le fogom késni a vonatomat, de egy különös érzés szinte odaragasztott, nem engedett elmenni.
Egyszer csak látom, hogy egy magas, vékony férfi előremegy a sorunk mellett az ablakhoz, és egy pénztárcát szuszakol át az üvegfal alatti résen azzal, hogy valaki a pénztárnál felejtette. Uramisten! Hirtelen elöntött a forróság, odarohantam az ablakhoz, hogy az az én pénztárcám, meg tudom mondani, hogy mi van benne, az előbb vettem jegyeket. Az információs hölgy mosolygott, kiadta a pénztárcát, én pedig megfordultam, hogy megköszönjem a férfinak, de eltűnt. Közel s távol senki sem volt az információs ablak előtt ácsorgókon kívül. Kérdeztem az embereket, hogy látta-e valaki, hogy merre ment, de senki sem látta, néhányan pedig eléggé furcsán néztek rám, azt se tudták, miről beszélek, és rám szóltak, hogy ne tolakodjak, álljak be szépen a sorba.
A szívem olyan hevesen vert, hogy alig kaptam levegőt, arra sem emlékszem, hogy kerültem a metróra, csak a Nyugati pályaudvaron tértem magamhoz, és kezdtem felfogni, hogy mi történt. A teljes fizetésem benne volt a pénztárcámban, ha elvesztettem volna, egész hónapra nem marad pénzünk, és még a nyaralás is ugrik.

 

A másik történet évekkel ez előtt az esemény előtt történt, még a hat évig tartó válási hercehurca közepette, amikor a Péterffy kórház trauma intenzívén dolgoztam. Akkoriban már nagyon fáradt voltam fizikailag és mentálisan is, megviseltek az éjszakai műszakok, a balesetek, legfőképpen a gyerekekkel történt, sokszor végzetes balesetek. Azon gondolkodtam, hogy váltanom kellene, és valami mást csinálni, ami kevésbé megterhelő.
Június volt, és épp egy harminchat órás műszak után próbáltam lazítani a vonaton, de még annyira fel voltam pörögve, hogy alig bírtam megülni a helyemen. Lehunytam a szemem, és azon kezdtem gondolkodni, hogy mi a fészkes fenéhez kezdjek, mert mindenképpen el akartam jönni az intenzívről, csak épp nem tudtam, hogy hova. Aki jártas az egészségügyben, az tudja, hogy akkoriban mennyire nehéz volt igazán megfelelő állást találni. Kevés volt a nyolcórás rendelői állás, a kórházak osztályain pedig szinte csak a belgyógyászatokon volt üresedés, de az „csöbörből vödörbe” lett volna.
Ekkor magamban fohászkodni kezdtem egy aprócska jelért, egy icipici útmutatásért vagy legalább egy kósza gondolafoszlányért, hogy elindulhassak valamerre. Tudtam, hogy nehéz a dolgom, de el voltam keseredve, és kilátástalannak éreztem az életemet.
A vonat megállt Kispesten, új utasok szálltak fel, többek között egy fiatal nő mózeskosárban egy pici babával. A velem szembeni ülésre ült le, a kosarat az ölébe tette, de túl nagy volt, nem fért el jól, ezért kis tétovázás után kivette a babát, rám nézett, és megkérdezte, hogy megfognám-e egy pillanatra. Átvettem a babát, amíg ő a kosarat feltette a polcra. Ezután beszélgetni kezdtünk, és elmesélte, hogy a pici fia hathetes, épp kontrollon voltak a kórházban. A férje sajnos beteg, ezért egyedül kellett jönnie. Aztán részletesen elmesélte a szülését is, és nagyon hálás volt, mert a kórházban mindenki rendkívül kedves volt vele, főleg a szülésznők. Mire Pilisre értünk, már pontosan tudtam, hogy mihez akarok kezdeni a következő években.
Másnap szabadnapos voltam, bementem az I. Szülészeti klinikára azzal, hogy szülésznő szeretnék lenni, de természetesen előtte nővérként is elhelyezkednék valamelyik osztályon. A főnővér nem volt bent, mert egy kongresszusra ment. Gondoltam, akkor átmegyek a II. Szülészeti klinikára, hátha ott sikerrel járok. Ott még sikerült elcsípnem a főnővért, mert bár ő is arra a bizonyos kongresszusra készülődött, de késésben volt, így tudtunk beszélni. A kölcsönös szimpátia eredménye az lett, hogy másnap beadtam a felmondásomat a Péterffyben, kéthetes felmondási idő után eljöttem, a klinikán nővéri állást kaptam a terhespathológián, és az év szeptemberében elkezdhettem a szülésznőképzőt.
Később aztán úgy alakult, hogy mégis dolgoztam az I. Szülészeti klinikán is, szülőszobán, gyermekágyon, nővédelemben, koraszülött intenzíven is.
Sosem bántam meg, hogy akkor hallgattam a Jelre, és így csaknem két évtizeden át nem az emberek halálánál asszisztáltam, hanem a születésénél.

 

Hogyan írjunk regényt? – Bemutató
Hogyan írjunk regényt? – Bemutató

A Trivium Egyesület 2022 októberében 5. alkalommal indítja a Hogyan írjunk regényt? elnevezésű 6 hónapig tartó online regényíró képzését, amelyre Tovább...

Életjel

Írás és egyesület Az elmúlt években íróként visszavonultam a nyilvánosságtól, és új művekkel sem jelentkeztem, de a háttérben a társaimmal Tovább...

Megjelent a Kelepce
Megjelent a Kelepce

Megjelent a Kelepce című krimi regényem e-könyves formátumban. A regény kapható a diBook, eKönyv Magyarország, Bookline, Libri, Álomgyár, Book24, Apple, Tovább...

Megjelent a Lien
Megjelent a Lien

Megjelent a Lien című military science fiction regényem e-könyves (epub, mobi) formátumban. Kapható a Trivium Webshopban 20%-os kedvezménnyel, továbbá megvásárolható Tovább...

Karácsonyi ajándékok

A 2022-ben írt regényeim december 23-ig 20% kedvezménnyel vásárolhatók meg a Trivium Webshopban több más, az egyesület által kiadott regénnyel és antológiával együtt. Amennyiben a két e-könyves regényem közül megvásárolod az egyiket, ajándékba megkapod tőlem az általad kiválasztott, régebben megjelent e-könyves regényemet.

Ha mindkét regényt megvásárolod (a Kelepcét és a Lient is), két regényt ajándékozok neked.

Figyelem!

A Trivium Webshopban bármelyik könyvet megvásárolhatod kedvezménnyel (e-könyveket és nyomtatott könyveket) egyenként is, de ez a személyes kedvezmény kizárólag az én regényeimre vonatkozik.

Ha megvásároltad valamelyik regényemet, és igényt tartasz az ajándékra, jelezd nekem az everigel@gmail.com e-mail-címen!

A képekre kattintva átjutsz a webshopba, ahol megnézheted a könyvek adatait, a könyveket beteheted a kosárba, és a pénztárban fizethetsz.

2022-ben írt regényeim

Kelepce 2022-ben írt regényeim

2022-ben írt regényeim

Ezek közül választhatsz ajándékot

Az arany párduc

A Ragyogás Vártosa

Viharvadászok

Sárkányvér

Édentől nyugatra

Az Éden foglyai

Delírium

Átutazók

Norstraden Csillaga

Gránitszív

Enoke

Te is, fiam, Wilfred?

Ha novellákat szeretnél olvasni tőlem, azokat is találsz a honlapon:

A harmadik levél
A Hold Könnye
A colewardi piteárus
A szürke selyemsál
Kezdet és vég
Végtelen pillanat
Hurrikán
Út a halhatatlanság felé
Sinive, a harc örököse

Jelek
Jelek

A minap láttam egy videót, amiben egy hölgy az életében tapasztalt angyali segítségről, avagy az isteni jelenlétről beszélt, és ez Tovább...

Újabb olvasói értékelés a Kelepcéről
Újabb olvasói értékelés a Kelepcéről

Háder Gábor (BenGa) értékelést írt a blogjára és interjút készített  velem, amiben többek között arról is beszélek, hogy miért tíz Tovább...

Visszapillantó a 2022-es évre
Visszapillantó a 2022-es évre

Kedves Barátom! Ha érdekel, hogy mi történt velem 2022-ben, olvasd el a (talán) nem túl hosszú visszaemlékezésem! Az idei évben Tovább...

Megjelent a Lien
Megjelent a Lien

Megjelent a Lien című military science fiction regényem e-könyves (epub, mobi) formátumban. Kapható a Trivium Webshopban 20%-os kedvezménnyel, továbbá megvásárolható Tovább...

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén