"Gutta cavat lapidem, non vi, sed saepe cadendo."

Czinkos Éva vagyok, Eve Rigel néven publikálom az írásaimat. 1962-ben születtem Pilisen, és azóta is itt élek. Az általános iskolát is itt végeztem, majd Budapestre jártam Egészségügyi Szakközépbe. Érettségi után felvételiztem bölcsészkarra, színművészetire, operatőr szakra, csillagász szakra, közben dolgoztam fogászaton, farmakológiai kutatólaborban, míg végül kikötöttem a Cartographia térképrajzoló tanfolyamán. Nagyon szerettem rajzolni, de elmémben akkor már egymást kergették a megírandó történetek. Novellák, regények, sőt regényciklusok.
Ám az első novella megjelenésére még tizenhat évet várni kellett!
1984-ben férjhez mentem, de a házasságom nem sikerült. A két lányomat egyedül neveltem fel, közben dolgoztam baleseti intenzívosztályon, koraszülött intenzívosztályon, majd elvégeztem a szülésznőképzőt, világra segítettem jó néhány emberkét, aztán lebénulva feküdtem fél évig egy szemtelen porckorongsérv miatt.
1998-ban ácsorogtam a villamosmegállóban és vártam, hogy jöjjön már az a fránya villamos, amikor megláttam szemben az újságost, és kedvet kaptam a vásárlásra. Egy baleset következtében egyébként is leállt a forgalom a körúton. Így nem tehettem mást, gyalog folytattam az utam. Tőlem szokatlan módon vettem egy népszerű magazint, melyben éppen egy novellapályázat indult. Hosszas gondolkodás után (kb. 2 perc), úgy döntöttem, írok valamit. Létre hoztam egy kriminovellát, és beküldtem. A magazin minden héten leközölt egy művet, melyet arra érdemesnek találtak, az olvasók pedig a szavazataikkal véleményezték.
Teltek a hónapok, és az enyém nem volt sehol. Már őszbe hajlott az idő, és már majdnem meg is feledkeztem az egészről, amikor egy reggel kinyitottam az újságot és ott virított a novellám szépen illusztrálva, ahogy illik. Meghűlt bennem a vér. Persze innentől kezdve szörnyen izgatott voltam, mert az eredményhirdetésre még hónapokat kellett várni. Fogalmam sem volt, mire számíthatok, ezért nagyon meglepődtem, amikor a következő év januárjában megláttam a végeredményt: csaknem háromezer pályázó közül második helyezést értem el. Ezután felkértek még további novellák megírására, melyek közül számos megjelent az újságban, illetve egy később induló magazinban.
Itt aztán szépen megakadt a történet, mert egy csomó betegség, és családi zűr elvitte az összes energiámat és kedvemet. Legközelebb 2003-ban ültem le ismét a számítógép elé, és hoztam létre egy fantasy regényt, mely azóta is a fiókban hever. Semmit nem tudtam az írók-kiadók világáról, fogalmam sem volt, mihez kezdjek magammal, az írás utáni vágyammal, "remek" történeteimmel, melyek a fejemben már készen várták, hogy egyszer papírra, vagy inkább szövegszerkesztőre vessem őket.
Számomra az áttörés éve a 2005-ös év, amikor elkezdtem felpakolgatni a novelláimat különböző netes irodalmi oldalakra. Némelyik egész jó kritikát kapott, az olvasóknak is tetszett, ami arra sarkallt, hogy folytassam az írást, de legfőképpen a tanulást.
Tagja lettem az Ammerúnia műhelynek, a Delta műhelynek, a Karcolat meghívott szerkesztőnek, és megjelent az első novellám a Cherubion Lélektánc antológiájában...
Innentől sebesen követték egymást az események.
A Cherubion Kiadó honlapján elvállaltam a moderátori feladatokat, a Karcolaton tovább folytattam a szerkesztést, létrehoztam a Scriptoriumot, a Tinta Klub meghívott tagnak, miközben folyamatosan írtam.
 
Regényeim:
 
A Ragyogás Városa (fantasy regény)
Gránitszív (fantasy regény)
Delírium (sci-fi regény, Delírium antológia)
Norstraden csillaga (fantasy regény, Norstraden csillaga antológia)
 
Kisregényeim:
 
Átutazók (Ellensúly sci-fi antológia)
Sárkányvér (Sárkányvér fantasy antológia)
Az arany párduc (Köderdő fantasy antológia)
Viharvadászok (Farkasátok fantasy antológia)
Te is, fiam, Wilfred? (Fagyföld - Királyi vér fantasy antológia)
 
Megjelent novelláim:
 
A Hold Könnye (PC Guru)
A lélek rejtelmei (Lélektánc fantasy antológia)
 
Két regényem megjelenés előtt áll.
 
Jelenleg a Revolúció munkacímű, kétkötetesre tervezett sci-fi regényemen dolgozom.
 
2009 tavaszán néhány őskarcolatos és pár új tag kezdeményezésére megalakítottuk a Karcolat Egyesületet, amelynek elnöke lettem, majd az egyesület első kiadványának a Karcolat antológiának a főszerkesztője.
Időközben kiléptem az Ammerúnia Műhelyből, a Delta Műhelyből, és nemrég lemondtam a Cherubion Kiadó honlapjának moderátori tisztségéről is. Ez utóbbinak legfőbb oka az a kettősség volt, amely összeférhetetlenné tette a feladataim megfelelő ellátását: nem szerencsés, ha a moderátor egyben író is, mert nem lehet ugyanarra az eseményre kétféleképpen reagálni. És persze oka volt az időhiány is, amely az egyik legfőbb ellenségem lett. Az Egyesület ügyeinek intézése, a szerkesztés és az írás kitölti a napjaim nagy részét, a másik részét a családommal szeretném tölteni.

Interjú velem a scifi.hu oldalán.